Molli
Molli… Felülmúlta minden várakozásunkat.
Kicsit több, mint 6 héttel érkezett korábban a vártnál, de korához képest szép súllyal (2400 gr), és 8/9-es apgárral, így 8 nap után úgy „tettek minket ki” a PIC III-ról, mondván, ő túl egészséges, neki már csak az evést kell megtanulnia. PIC II-re kerültünk, ahol az első estétől cumisüvegből evett. Még 4 napot töltöttünk kórházban, majd végre elindult a saját kis életünk, csövek, ápolók, és csipogó gépek nélkül. Csodálatos volt, sosem felejtem el az érzést, mikor kiléphettünk a kórház kapuján.
Korababa lévén neki minden státuszt a korrigált – tervezett születési idejéhez mérnek, így habár türelmesek voltunk a fejlődését illetően, a labilis fejtartása és a megkésett érdeklődése a játékok iránt némi aggodalomra adtak okot, ezért bejelentkeztünk fejlődésneurológiára.
6 (korrigált 4,5) hónapos volt, mikor a vizsgálatok lezajlottak. Készült MR is, de végül arra jutottak, hogy valószínűleg idegrendszeri éretlenségről van szó, kezdjük el a fejlesztéseket, várhatóan az MR sem mutat majd mást. Meg is nyugodtunk, meg nem is. Elkezdtük a fejlesztéseket, először csak látás-, és mozgásfejlesztést, pár héttel később a Dévény- módszert, és az úszást is bevezettük, de mozgásban hónapok elteltével sem történt érdemi áttörés.
Az MR-re több, mint 3 hónapot vártunk. Az eredmény: oxigénhiány okozta agyi károsodás: Cerebrális parézis (CP).
A CP nem gyógyítható.
Kezelhető egy teljesebb élet reményében.
Molli… fantasztikus! Úgy kacag, hogy Te sem bírod ki nevetés nélkül, hatalmas drámakirálynő, és neki van a Világon a legszebb szája. Meg szeme. Na és a haja… 🙂
Az első másodperctől kezdve végtelenül büszkék vagyunk rá.